A boszorkányság létezik, nem pusztán legenda. Nem halt ki, eleven és virágzó. Az ellen indított legutolsó törvényes támadás visszavonását követően (igaz, csak 1950 óta) a boszorkányok végre a világ szeme elé kerülhetnek, s megmutathatják, kik ők, és mit tudnak. (Személyes megjegyzés: 2007 Májusában, Indiában elevenen elégedtek egy házaspárt, mivel boszorkányoknak  hitték őket, ott még nem elfogadott.) No,  és kik ők? Értelmes, közösségi szemléletű, gondolatgazdag kortársaink. A boszorkányok nem hátráltak vissza a babonákkal zsúfolt múltba, ellenkezőleg, előre tettek egy lépést. A boszorkányság vallása már akkor létezett, amikor egyházakról még senki sem hallott. Ez a boszorkányok egyéni és társadalmi felelősségvállalásának korai felismerésére vall. A világmindenség egységének elismerése a növekvő tudatosság felé mutat. Az egyenlő jogok, a feminizmus, az ökológia, az összehangolódás, a testvéri szeretet, a bolygó védelme a régi hittől napjainkig a boszorkánymozgalmak egyformán fontos eszmei részei.  

A fentiek természetesen nem az átlagos ember gondolatai a témáról, mert bizony, seregnyi téveszme rögzült a köztudatban, a több évszázados ellenséges híresztelések jóvoltából.  A boszorkánytársaságok mostanában is meglehetősen bizalmatlanok. Nem szívesen tárnak, kivétel nélkül mindenkinek ajtót. Örülnek, ha sikerül eloszlatni a félreértéseket, de nem foglalkoznak térítéssel. Ez a visszahúzódó magatartás számos érdeklődőt kizár a tanulás lehetőségéből.  Ők jobb híján magukat kiáltják ki boszorkánnyá, és működésüket alapos ismeretek nélkül kezdik. Másokat is rávesznek a csatlakozásra, mindenki számára elérhetők, és válogatás nélkül minden forrást felhasználnak. A veszély abban rejlik, hogy fogalmuk sincs róla, mely tudás érvényes és időszerű, illetve melyik nem. Sajnos rengeteg az efféle önjelölt „boszorkány” – társaság.  Tudatlanságuk miatt épp hogy bele nem vesznek a szertartásos mágia világába.