P�r oldalt tudn�k r�la �rni, �gy a l�nyegesebb dolgokat �rom le. Miel�tt fejest ugran�nk a boszork�nys�g rejtelmeibe, aj�nlatos egy pillant�st vetni a m�ltra, a boszork�nys�g t�rt�net�re. Minden boszork�nynak ismernie illen�k mesters�ge �s hite gy�kereit. A boszork�nys�g t�rt�net�r�l sok k�nyvet �rtak. Maguk az �rintettek legt�bbet az el��t�letek miatt szenvedtek, amint err�l mostan�ban nyilv�nos �s hitelesnek elfogadott publik�ci�kban is olvashatunk. A boszork�nys�g eredet�t a n�hai dr. Margaret Murray az �skor k�korszaki id�szak�ig (kb. 25000 �v ) vezette vissza. Kimutatta a mozgalom napjainkig tart�, t�retlen vonal� fejl�d�s�t. E szerint a boszork�nys�g alapja a pog�ny hit, �s eg�sz Nyugat-Eur�p�ban szervezett vall�s volt a kereszt�nys�g t�rh�d�t�s�ig. Mostan�ban a tud�sok vitatj�k dr. Murray n�zeteit, egy azonban tagadhatatlan, nyilv�nval� igazs�gokat �s gondolat�breszt� meg�llap�t�sokat tett k�zz�. A vall�sos m�gia lehets�ges fejl�d�s�r�l vallott n�zeteit ma is m�lt�nyolj�k.  25000 �vvel ezel�tt �skori el�deink �lete a vad�szat siker�n m�lott. A vad h�sa volt az �sember �lete, b�re a ruh�ja, s csontjaib�l k�sz�tette fegyvereit, szersz�mait. Akkoriban az emberek vil�g�t istenek t�mege n�pes�tette be. A term�szet er�it�l; vill�ml�s, sz�lvihar �rad� vizek, f�ltek; ugyanakkor tisztelettel tekintett�k, mindegyik term�szeti jelens�gben egy-egy �n�ll� szellemet l�ttak.  Az �llatok is emberfeletti, azaz isteni tulajdons�gokkal rendelkeztek, teh�t istenek. Ezt a hitet nevezz�k animizmusnak. K�l�n isten ellen�rizte a szeleket, az eget, a vizeket �s �gy tov�bb, de ami a legfontosabb k�l�n isten tartotta k�zben a vad�szat �gyeit. A zs�km�ny nagy r�sze agancsos volt, �gy �seink elk�pzel�se szerint a vad�szat istene is szarvakkal �kes�tette mag�t. Ilyen �s eff�le elk�pzel�sekkel vette kezdet�t a m�gia kialakul�sa. �letnagys�g� agyagb�l�nyt k�sz�tettek �s elj�tszott�k a sikeres vad�szatot, �s �gy a k�vetkez� vad�szaton hitt�k, hogy elejtenek egy igazi b�l�nyt. A vad�szat isten�vel egy�tt l�tezett egy istenn�, b�r, hogy melyik�k volt el�bb nem tudjuk. A b� zs�km�ny el�felt�tele a vadak szaporas�ga. A horda fennmarad�s�� pedig az emberi term�kenys�g. Nagy colt akkoriban a haland�s�g. A rokonszenvm�gia r�szek�nt az �sember p�rz� �llatokat �br�zol� agyag- k�szobrocsk�kkal, tov�bb� a horda, illetve a t�rzs term�kenys�gi r�tusaival v�lte biztos�tani a sokasod�st. Sz�mos �br�zol�s maradt r�nk. A term�kenys�g istenn�je k�pviselte a n�is�g l�nyeg�t, a gondoskod�, fenntart� anyaterm�szet �s az anyaf�ld erej�t s�r�tve alakj�ba.  A r�tusok – a term�kenys�g, a vad�szat sikere, a b�s�ges term�s- szaporod�s�val egyidej�leg fejl�d�tt ki egy saj�tos tud�s� r�teg, a pog�ny paps�g. Kev�s kiv�lasztott tudta eredm�nyesen vezetni a szertart�sokat. Egyes eur�pai vid�keken- e kev�s vezet� s�m�nt, papot �s papn�t Wicc�nak h�vt�k.  Wicca ( eredetileg wicca a f�rfi, wicce a n�) sz� eredeti jelent�se: b�lcs. A Wicca egy szem�lyben volt orvos, b�r�, tan�csad�, var�zsl� �s pap. A kereszt�nys�g megjelen�se ut�n nem k�vetkezett be t�meges �tt�r�s az �j vall�sra.  A kereszt�nys�g korai id�szak�ban a Wicc�k �s �ltal�ban a pog�nyhit k�vet�i az egyh�z vet�lyt�rsai voltak. A boszork�ny�ld�z�sek a k�z�pkorban v�ltak intenz�vv�. Majdnem h�rom �vsz�zadon kereszt�l tartott a megpr�b�ltat�s, melynek eredm�nye 11 milli� �ldozat. A XII-XIV. sz�zadban el�gett�k az eretnekeket. 1844-ben VIII. Ince p�pa bull�t adott ki a boszork�nys�g ellen. K�t �vvel k�s�bb k�t n�met dominik�nus szerzetes, Heirich Institoris Kramer �s Jakob Sprenger rettenetes boszork�nyellenes koholm�nyt agyalt ki, a Malleus Maleficarum (Boszork�nyok p�r�lye) c�men h�res� lett v�daskod� iratot, amely a boszork�nyvizsg�lat alapvet�se, tov�bb� vil�gos felsz�l�t�s az �ld�z�sre.  Az irat durvas�g�ra jellemz�, hogy amikor bemutatt�k az akkori cenzori feladatokat is ell�tott k�lni teol�giai egyetemen, a professzorok t�bbs�ge visszautas�totta az irat tartalm�t. Kramer �s Sprenger nem j�tt zavarba, al�hamis�tott�k a teol�gusok j�v�hagy� al��r�s�t. A hamis�t�s t�ny�re 1898-ban der�lt f�ny. Ezut�n 300 �ven �t tombolt a boszork�nys�g elleni t�bolyult harc. Az elvakult falusiak k�szs�gesen v�geztek a gyan�s �let� helyi vaj�kosokkal. Treves �rseke 1586-ban arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a helyb�li boszork�nyok okozt�k a szok�sosn�l kem�nyebb telet. Emberei a k�nvallat�sokt�l sem riadtak vissza. Ennek szomor� eredm�nyek�nt 120 n�t �s f�rfit k�ldtek m�gly�ra, mert szerint�k az illet�k lepakt�ltak az �rd�ggel, �s a gonosszal sz�vetkezve beavatkoztak az id�j�r�sba.                                                                          

Durva becsl�sek szerint a boszork�ny�ld�z�s ( javar�szt a renesz�nsz korszak ) idej�n 9 milli� n�t, f�rfit �s gyermeket v�geztek ki vagy k�noztak hal�lra hamis v�dak b�n�ben. Term�szetesen nem mindegyik�k volt pog�ny. A boszork�ny�ld�z�s pomp�s alkalmat k�n�lt egyeseknek, hogy lesz�moljanak politikai vagy csal�di ellens�geikkel, illetve, azokkal, akiket irigyeltek. A hiszt�rikus gy�l�lk�d�s terjed�s�re �s k�vetkezm�nyeire n�zve t�k�letes p�lda a felakasztott salemi boszork�nyok (Angli�ban nem �gett�k, hanem akasztott�k a boszork�nyokat) este.                                                                                                       

  I Jakob angol kir�ly 1604-ben hozta meg a boszork�nys�gr�l sz�l� t�rv�nyt, amit 1736-ban visszavontak, s helyette egy m�sik t�rv�nyt alkottak, amely a boszork�nys�gon k�v�l minden okkult er�t fondorlatos csal�ssal gyan�s�tott. A XVII. Sz�zad v�ge fel� a term�szeti vall�s megmaradt k�pvisel�i illegalit�sba k�nyszer�ltek. A rejt�zk�d�st k�vet� 300 esztend� alatt a boszork�nys�g �sszes form�ja elt�nt az emberek szeme el�l.  �m az a hit, amely az �sid�kben gy�kerezett, �s kib�rt t�bb 10000 �vet, nem halhat ki egyk�nnyen. Kis csoportokban, gyakorta a csal�dtagokb�l szervezett boszork�nygy�lekezetekben fennmaradt a mesters�g �s a hit.                                                                      

  Angli�ban, 1951-ben helyezt�k hat�lyon k�v�l a boszork�nyok ellen hozott t�rv�nyeket. V�gre lehet�s�g ny�lt r�, hogy a boszork�nyok sz�t emelhessenek saj�t �rdek�kben. Margaret Murray elm�lete igaznak bizonyult. A boszork�nys�g vall�s volt, �s t�ny, m�g ma is az. Gardner els�k�nt �rta meg a boszork�nyok n�z�pontj�b�l a m�gia t�rt�net�t.  A k�nyv megjelen�se k�r�li id�kben a boszork�nymesters�g hanyatlott, fennmarad�sa egyetlen hajsz�lon m�lt. Gardnert hatalmas meglepet�sk�nt �rte, hogy k�nyve megjelen�s�t k�vet�en egyre t�bb h�rt hallott olyan eur�pai boszork�nyk�r�kr�l, amelyek tagjai megtanult�k a t�rt�nelmi leck�t. Nem k�v�ntak ki�llni a nyilv�noss�g el�. Ki mern� �ll�tani, hogy az �ld�z�sre soha t�bb� nem ker�lhet sor?                                                                 

Gartner az eg�sz �let�t kitev� kutat�sok folyam�n arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a m�gia illetve a r�gi vall�sok maradv�nyait nem siker�lt teljesen felt�rnia, az el�ker�lt feljegyz�sek pedig helyenk�nt t�vesek. Az �si hit ugyan is b� 1000 �ve sz�jhagyom�ny �tj�n terjedt. A kereszt�nyek �ltal rendezett k�nyv�get�sekre �s az �ld�z�s megpr�b�ltat�saira tekintettel a csoportok k�z�tti �rintkez�s megsz�nt, s alig hagytak h�tra �r�sos jegyz�ket. Az �ld�z�s id�szak�ban kiz�r�lag a h�tt�rben tev�kenykedhettek.  Rejtett tudom�nyukat The Book of Shadows (�rnyak k�nyv ) c�men foglalt�k �ssze. Az �rnyak k�nyv�nek feldolgozott v�ltozata „Gardneri�nus boszork�nys�g” n�ven lett k�zismert.                                                                                                                    

Miel�tt b�rki is b�rmit gondolna Gardner ir�nt, vagy a wicca hagyom�nyok eredet�r�l, Gardner-nek h�l�val tartozunk mi Wicc�k, ami�rt talpra �ll�totta a boszork�nys�got �s megismertette a vil�ggal. Neki k�sz�nhetj�k, hogy fel�ledt a mesters�g sz�mos v�ltozata.                           

Amerik�ban a boszork�nys�gok nyitottak.                                                                                                        

A boszork�nys�g helyet k�vetelt mag�nak a m�lt t�rt�nelm�ben, amint megvan a helye a jelenben is.    

 Magyarorsz�gon 1565-ben volt az els�, 1756-ban az utols� boszork�nyper. Ezen id�szak alatt 554 b�r�i �t�let sz�letett, melyb�l 192 hal�los volt.

Az utols� nagyszab�s� boszork�nyperre Szegeden ker�lt sor 1728-ban, amikor is 13 embert �gettek el a Boszork�ny-szigeten. Azzal v�dolt�k a "boszork�nyokat", hogy miattuk nem volt el�g es�, csak j�ges�, amely elverte az �sszes term�st. �gy gondolt�k, hogy ez nem lehetett Isten tette. Azt k�v�nt�k bebizony�tani, hogy a 13 v�dlott a t�r�k�knek adta el az es�t.

M�ria Ter�zia 1755-ben betiltotta a boszork�ny�ld�z�st, amely egyre nagyobb kereteket �lt�tt. Ak�r eg�sz falvakat is elpuszt�tottak egy-k�t boszork�ny miatt. Sokszor n�h�ny gyerek v�dja alapj�n �t�ltek el ak�r kereszt�ny embereket is. A perek t�bbs�ge politikailag is motiv�lva volt. Ezut�n a boszork�nyok bujk�lni kezdtek, titokban tartottak gy�l�seket egy-egy tiszt�son. Pr�b�lt�k �polni a hagyom�nyokat, �gy v�g�l tov�bb �lhetett eme vall�s.